A gyerekek látása: az 5 legfontosabb gyermekszemészeti szempont

Az első és talán legfontosabb gyermekszemészeti szempont a korai felismerés, illetve a szűrés, hiszen a kicsik nem tudják megfogalmazni, ha problémájuk van. Ennek a fontosságát külön kiemelik a www.budaiszemeszet.hu weboldalon. Ezért elengedhetetlen, hogy a szülők és a gyermekorvosok ismerjék a figyelmeztető jeleket, mint például a gyakori hunyorgatás, a szemforgatás, a fejfájás vagy az olvasási nehézség.

A szakértők azt javasolják, hogy a gyermekek már 6-12 hónapos koruk között részt vegyenek az első szemészeti szűrésen, majd újabb vizsgálatokra kerüljön sor 3 éves korban, illetve az iskola megkezdése előtt. Ezek a szűrések nemcsak a látásélesség vizsgálatát jelentik, hanem a kancsalság, a tompalátás és a szemgolyó mozgás rendellenességeinek kiszűrését is.

A korai felismerés azért különösen fontos, mert a szemproblémák egy része csak bizonyos életkorig kezelhető hatékonyan. Ha a megfelelő terápia 6-7 éves kor előtt történik, akkor az esély a normál látásra sokkal nagyobb.

A kancsalság és a tompalátás komoly probléma

Egy másik fontos gyermekszemészeti szempont a kancsalság kiszűrése. A probléma fennállásakor a két szem nem ugyanarra a pontra fókuszál. Ez nemcsak esztétikailag előnytelen, hanem a kétszemes együttlátás zavarát is okozza, ami a mélységlátás kialakulását akadályozza.

A kancsalság gyakran a gyermekkor korai szakaszában jelentkezik és többféle oka lehet. Ilyen például az izmok egyensúlyának zavara, a fénytörési hiba vagy az örökletes tényezők. A szülők sokszor úgy gondolják, hogy majd kinövi a gyerek, pedig ez sajnos tévhit. A kezeletlen kancsalság tartós látásromlást és tompalátást okozhat az egyik szemen.

A harmadik kiemelt szempont a tompalátás, ami a kancsalság következménye, de előfordulhat önállóan is akkor, ha az egyik szem jelentősen gyengébben lát, mint a másik. Ilyenkor az agy figyelmen kívül hagyja a rosszabbul látó szem képeit és hosszútávon megszűnik annak használata. Mivel a tompalátás gyermekkorban még jól kezelhető, az időben elkezdett terápia rendkívül hatékony lehet.

Fénytörési hibák és a digitális eszközök hatása

A negyedik szemészeti szempont a fénytörési hibák felismerése és kezelése. Ezek közé tartozik a rövidlátás, a távollátás és az asztigmia. Az efféle problémák gyakran iskolás korban derülnek ki, amikor a gyerek nem látja jól a táblát vagy gyakran hunyorog. Fontos tudni, hogy a fénytörési hibák nem mindig járnak látványos tünetekkel, különösen a távollátás, mivel ezt a lurkók szeme még képes kompenzálni.

A megfelelő, korai diagnózis és szemüveges korrekció nemcsak az iskolai teljesítmény szempontjából lényeges, hanem hozzájárul a szem normál fejlődéséhez is. A fénytörési hibák előfordulása napjainkban nő, ami összefüggésbe hozható azzal, hogy a kicsik sok időt töltenek zárt térben képernyő előtt.

Ez vezet az utolsó szemponthoz, ami a digitális eszközök hatása a szemre. A képernyők hosszan tartó használata növeli a rövidlátás kockázatát. Ezen kívül szemszárazságot, koncentrációs zavarokat, figyelemcsökkenést és alvászavart is okozhat. A túlzott közeli fókuszálás, a ritkább pislogás és a képernyők által kibocsátott kék fény mind hozzájárulhatnak a szem túlterheléséhez.